Hortenziametszés ideje

A növények metszésénél a hogyan kérdés után rögtön következik a mikor?

Erre többnyire egy időt, vagy időintervallumot adnak meg. 

Mondhatnám én is, hogy a hortenziát február közepétől március második feléig lehet, kell metszeni. Attól függően, hogy milyen az időjárás. De ne elégedjünk meg ennyivel. 

A következő cikkben bemutatom, hogy mikor és miért akkor kell metszeni a hortenziát.

Először is különböztessünk meg kétféle metszési módot:

- zöldmetszés

- fásmetszés, vagy más néven nyugalmi állapotú metszés.

Jól érzékelhető, hogy a zöld metszés alatt azt értjük, amikor a növény zöld, lombleveles állapotban van, tehát tavasztól őszig. Ezzel a metszési móddal most nem foglalkozunk.

Fás metszést nyugalmi állapotban végezzük, azaz télen. Most csak ezzel foglalkozunk.

Ahhoz, hogy pontosan megértsük és elfogadjuk a metszési időpontra tett megállapítást egy kicsit messzebbről kell indulni.

A fás metszést akkor végezzük, amikor a hortenziánk nyugalomban van, nem nő, nem fejlődik, nincs benne anyagáramlás. A kedvezőtlen környezeti körülmények miatt (hűvös idő, fagy, fényhiány) kényszernyugalomba kerül a hortenzia. Nyár végétől kezdve fokozatosan készül arra, hogy a nagy hidegeket károsodás nélkül átvészelje. Erre több módszere is van, amelyeket egyszerre vet be, de erről már írtam egy külön cikket. Ebből itt most csak kettőt emelnék ki:

1. Az első, hogy a zöld hajtásait megérleli, fásítja.

2. A második, hogy a fás hajtásokból a vizet kiszorítja a benne maradó folyadékot betöményíti olyan anyagokkal, amelyek fagyáspontja jóval a 0 fok alatt van, például cukrokkal.

Ennek a sejtnedvtöményítésnek van még egy igen fontos jelentősége, amelynek a metszés helyes időpontjának megválasztásánál lesz nagy szerepe. A töményítéshez felhasznált anyagokat a nyugalmi állapot miatt a hortenzia már nem tudja felhasználni, ezért azok a fásodott részekben, és a gyökérzetben tárolódnak. Majd tél végén, amikor a hőmérséklet emelkedni kezd, beindul a gyökérműködés, vizet vesz fel a hortenzia és elkezdi ezeket az anyagokat feloldani, és elszállítani azokra a helyekre, ahol intenzív tavaszi növekedés kezdődik. 

Azt ugye tudjuk, hogy a növények a fotoszintézisből nyerik a növekedésükhöz szükséges anyagokat, de mi van akkor, ha még nincsenek fotoszintetizáló levelek, vagy még csak nagyon kevés és nagyon kicsik? Ekkor lépnek be ezek az elraktározott anyagok, amelyek a kezdeti igen intenzív növekedést beindítják, fenntartják, és egy ideig fedezik is az ahhoz szükséges forrást.

Hogy kapcsolódik ez a metszés idejéhez?

Ehhez egy újabb fogalmat kell megismernünk, nevezetesen a guttációt.

A guttáció az a jelenség, amikor a növények képesek vízcseppeket kipréselni magukból. Amit most leírok hasonló a guttációhoz, de egy kicsit más élettani hatáson alapul.

Tél végén a gyökérzet felébredésekor beindul a folyadék felvétel, ami feloldja, szállíthatóvá teszi a raktározott tápanyagokat. Igen ám, de még nincs lombozat, ami a felesleges folyadékot el tudná párologtatni, ezért a növény feltelítődik cukrokban, fehérjékben gazdag folyadékkal, kedvező tavaszi időjárás esetén megtelik, mint egy ballon. Ha a metszést pont erre az időpontra tesszük, akkor a ballonon sok apró nyílást vágunk, ahol ez az igen értékes folyadék kicsepeg, kárba vész. A folyadék vesztés mértéke és üteme nagyban függ az időjárástól, lehet, hogy valóban cseppeket látunk, de az is lehet, hogy csak nedvességet érzünk az ujjunkkal a vágás helyén. Ezzel a hortenzia elveszti a kezdeti növekedéséhez szükséges anyagainak egy részét, a kezdeti növekedése vontatottá válik. Ha igazán későn metszünk, akkor még az is előfordul, hogy a kezdeti növekedés megáll, a pici hajtások elhallnak, olybá tűnik, mintha visszafelé nőne a növény.

A fentiek tükrében a hortenzia nyugalmi metszésének a nedvkeringés megindulása előtt egy-két héttel le kell zárulnia. Mire a nedvkeringés elindul, addigra a vágási felületeknek be kell száradni, vagy nekünk kell sebkezelővel lezárni őket. Ez utóbbi nem túl egyszerű, mivel a hortenzia vesszői vékonyak és sok van belőlük, így igen időigényes, pepecselős munka. 

A nyugalmi metszés időpontja tehát decembertől-március közepéig tart.

Mi van akkor, ha decemberben metszettünk és utána nagyon hideg lesz?

Semmi különös. Mivel a hortenzia amúgy is felkészült a hidegre, ezért csak a vágások helyén nyílt csonkoknál tud egy picit (1-2 cm) visszafagyni, ha valóban tartósan (-10 fok alatt) nagy hideg lenne. Ezzel, sokkal kisebb kárt okozunk, mint a késői metszés hatására bekövetkező táplálékvesztés.