Hortenzia alkalmazása a kertekben, zöldfelületeken

1; Hortenzia igényei

-          fényigény

-          hőigény

-          vízigény

-          talajigény

-          tápanyagigény

 

2; Hortenzia és az időjárás

-          fagy

-          szél

-          hó

-          hősokk

-          szárazság

-          zápor, belvíz

 

3; Hortenzia elhelyezése

-          szabadföld

-          dézsa

-          magaságy

-          fák, örökzöldek alá

 

4; Hortenzia megjelenési formái a kertben

-          szoliter

-          sövény

-          ampolna

-          térhatároló

-          foltszerű ágyás

-          más növénnyel társítva

-          falak takarása

 

5; Hortenzia felhasználása

-          díszérték

-          kötészeti alapanyag

-          hortenzia ékszerek

-          hasznos élőlénynek élőhely

-          táplálék rovaroknak

-          alapanyag rovarhotel

 

6; Fontosabb fajták áttekintése

Hortenziaalakító-metszés

 

Mit is értünk alakító metszés alatt?

Amikor a kezdeti növényből kialakítjuk a számunkra előnyös növényformát, méretet.

Kezdeti növény lehet:

-          Friss szaporítás.

-          Betegség miatt visszaesett növény.

-          Fizikai károsodás miatt széttört növény (kutyus, hótörés, építkezés stb.)

-          Átültetés miatti visszametszés következményeként.

-          Ifjítás miatt.

Mint látjátok, nem csak akkor kell elölről kezdeni a növény formájának kialakítását, amikor magunk szaporítjuk, vagy frissen szaporított növényt veszünk, hanem gyakran előfordul, hogy újból kell kezdenünk a hortenzia nevelését.

Én ebben a cikkben csak az új szaporítású hortenziaalakító metszésével foglalkozom.

Bármi is legyen az ok, amiért a hortenzia még nem, vagy már nem rendelkezik megfelelő formával egy olyan metszésben kell részesítenünk, ami arra sarkallja, hogy minél gyorsabban elérje a számunkra vágyott formát.

Számunkra vágyott forma.

Ez nagyon sokféle lehet, nem is akarok belemenni a variációkba, ezért egy optimumot veszek alapul és ennek az alakító metszéséről fogok írni a továbbiakban. Ez az optimum az alábbi paraméterekkel jellemezhető:

-          Genetikai adottságainak megfelelő magasság. Sem kisebb, sem nagyobb attól, mint, amit a génjei megszabnak számára.

-          Megfelelő állékonyság, szilárdság. Képes legyen megtartani a virágait.

-          Virágmennyiség és virágnagyság közti harmónia. Ha túl sok virágot neveltetünk egy bokorral, akkor az a virágzat nagyságát csökkenti. Ki kell tapasztalnunk a megfelelő középutat.

-          Megfelelő ágsűrűség. Ha rosszul indul az alakító metszés, akkor gyakran előfordul, hogy a földtől csak magasan tudjuk elérni az optimális ágsűrűséget, így a hortenziatő alja kopasz marad.

Hazánkban kapható hortenzia fajtákat 8 csoportba soroljuk.

-          cserjés – arborescens

-          bugás – paniculata

-          kerti – macrophylla

-          érdes levelű – aspera

-          kúszó – petiolaris

-          fűrészes levelű – serrata

-          tölgylevelű – quercifolia

-          hibrid – hybrida

Alakító metszés szerint öt csoportra kell őket bontani.

1.      csoport kerti,- és fűrészes levelű hortenziák

2.      csoport bugás, tölgylevelű, érdes levelű hortenziák

3.      csoport kúszó hortenzia

4.      csoport cserjés hortenzia

5.      csoport hibrid hortenzia

 

Így indul a hortenziák karrierje. Balra kerti hortenzia zölddugványa, jobbra egy cserjés hortenzia fásdugványa.

A kis dugványok csúcsát minden esetben egy jól fejlett rügypár fölött visszavágjuk akár fás, akár zölddugványról beszélünk. A dugványon a felső rügypár fölött legalább egy, de lehetőség szerint még kettő rügypár legyen ez így összesen 2-3 rügypárt jelent. Hogy mitől 2, vagy 3 az a rügyemeletek közti távolságtól függ. Erről pedig bővebben majd a szaporításról szóló cikkben.

A szaporítás évében a dugvány gyökeret ereszt, és a rügyek kihajtanak. Jellemzően a 2 rügypárból csak a felső kettő, a 3 rügypárból, pedig a felső kettő. Így az első évben 2-4 hajtással rendelkező növényünk lesz. Ez eddig nagyjából igaz az összes csoportra.

Így néznek ki a fiatal növények. Mint a képeken is látjátok és az életben is tapasztaljátok nagyon heterogén a kép. Mindegyik képen 1-2 éves hortenzia látható. Az első öt fotón bugás hortenziák vannak, az utolsó kettőn kerti hortenziák.

A legszebb és legjobb gondozásba részesülő egyértelműen a harmadik képen látható. Ez lenne az az állapot, amit optimális esetben megvételre javasolnék. Sajnos azonban hazánkban nagyon árérzékeny a piac és ezért a minőségért elkért árat csak alig néhányan fizetik meg, emiatt a termesztők olcsóbb megoldásokkal állítják elő a hortenziákat, ennek következménye lesz a többi fotón látható minőség.

De aggodalomra semmi ok. A növények csodás lények, küzdenek önmagukért és ha ebben még támogatjuk is őket, akkor gyorsan utolérik az előnnyel induló társaikat.

 

   

   

Nézzük a csoportokat egyesével.

1; Kerti és fűrészes levelű hortenziák.

Alakító metszés szempontjából fontos tudnunk.

-          Vesszőik rövid életűek 5 év. Ez idő után elpusztulnak.

-          Új hajtásait a régi vesszőkön és gyökérnyakból hozza.

-          Megújulni csak a gyökérnyakból képzett hajtásokról tud.

-          Legértékesebb vesszői a 2 évesek, ezeken hozza a legtöbb és legszebb virágokat.

Fiatal kerti hortenziákat vagy hajtatott, vagy nem hajtatott állapotban vásárolhatunk. A hajtatott alatt azt értjük, amikor természetes körülményekhez képest korábban virágoztatják őket. Üvegházakban, fóliákban hajtatott kerti hortenziák már Valentin naptól folyamatosan kaphatók.

A hajtatott kerti hortenziák nagyon szép formával rendelkeznek, de ezt nagyon nehéz megtartani esetükben, mert nagyon kedvezőtlen körülmények között tartjuk őket addig, amíg a természetes környezetbe nem kerülhetnek.

  

A bal oldali képen egy kerti, a jobb oldalin pedig egy bugás hajtatott hortenzia látható. Mindkettő gyönyörű, tövétől indulva sokágas.

Ezek a kezdeti hajtások a kedvezőtlen körülmények miatt nagyrészt elhalnak, helyettük újakta kell fejleszteni.

Így néz ki egy hajtatott kerti hortenzia az első tele után. Jól látni, hogy a virágos hajtások elhaltak. De mivel tudjuk, hogy a kerti hortenzia gyökérnyakból kiválóan újul meg, ezért nem kell aggódni. A gyökérzete szépen áttelel, és tavasszal onnan újra hajt.

A feladat tehát, hogy a száraz hajtásokat eltávolítjuk és helyet adunk az új hajtásoknak, ahogy azt a képen is láthatjuk. Kitűnően látni az induló rügyeket.

   

Ezekből a rügyekből szép erős hajtásokat tud nevelni a hortenzia, melyek a természetes körülmények hatására megfelelően tud telelni. A következő évben ezeknek a hajtásoknak a megtartása és újak nevelése a cél. A növekedés erősségének megfelelően kell metszeni. A képen egy középerős növekedést mutatok és utána a metszést. Nem szabad siettetnünk a virágzást, mert az a tő erejét veszi el, nem tud kialakulni egy erős gyökérzet és hajtásrendszer, ezáltal a kerti hortenzia évekig csak vegetálni fog.

 

Harmadik éves szépen nevelt kerti hortenzia. Kész a bőséges virágzásra és a további alaknevelésre.

2. Bugás, tölgylevelű, érdes levelű hortenziák.

Alakító metszés szempontjából fontos tudni.

    - Vesszőik hosszú életűek 30 év

    - Gyökérnyakból nem képesek megújulni, új hajtásait a régieken fejlesztik.

    - Virágait mindig az adott évi hajtásokon hozza.

    - legszebb virágok a legerősebb vesszőkön fejlődnek.

Hazánkban nem lehet hajtatott minőségben vásárolni, kizárólag természetes körülmények közt nevelt példányok kaphatók. Ritkán lehet egyéves kor alatt találni, többnyire 2-3 éves korban kerülnek kereskedelmi forgalomba, de gyakran idősebb példányok is fellelhetők. 

Kialakításánál nagyon fontos, hogy 3 éves korára a földtől számított 15 centiméteren belül legalább 6 egészséges vesszővel rendelkezzen. Természetesen vannak egyedi esetek, mint például a törzses nevelés, amikor csak egy vesszővel rendelkezik legalább 60 cntiméteres magasságig. A törzses nevelésről egy külön cikkben írok.

 

 

A fenti három képpár segítségével mutatom, hogy fiatal korban alakítás miatt erősen vissza kell vágni őket. Addig kell ezt a visszavágást folytatni, amíg el nem érjük az alsó 15 centméterből induló legalább 6 vesszőt. Hiába képez szép hosszú vesszőket, amelyeken virágot is hozna, ha még nincs meg a 6 darab, addig feleslegesen veszi el a virág a növény erejét. 

Még abban az esetben is érdemes erősen visszavágni, ha a bokor tövét magasra szeretnénk vinni, mert a kisebb elágazási szintek kialakulása stabilabbá teszi a hortenziát, jobban elbírja a virágok súlyát még esős viharos időben is. 

4. Cserjés hortenzia

Alakító metszés szempontjából a legegyszerűbb csoport, mert vesszői nagyon rövid ideig élnek (5 év), hajtásainak legalább felét gyökérnyakból hozza. Rövid élettartama miatt fontos, hogy minden évben bőséges új hajtást neveljen. Ezt minimum középerős metszéssel tudjuk elérni. Ahhoz, hogy sok új hajtást fejlesszen gyökérnyakból minél előbb erős gyökérzettel kell rendelkezni. Alakító metszése ezért abból áll, hogy az első 2-3 évben pár centisre visszavágjuk. Ezzel megakadályozzuk a virágképződést, és serkentjük a gyökérfejlődést. 

Hortenziametszés ideje

A növények metszésénél a hogyan kérdés után rögtön következik a mikor?

Erre többnyire egy időt, vagy időintervallumot adnak meg. 

Mondhatnám én is, hogy a hortenziát február közepétől március második feléig lehet, kell metszeni. Attól függően, hogy milyen az időjárás. De ne elégedjünk meg ennyivel. 

A következő cikkben bemutatom, hogy mikor és miért akkor kell metszeni a hortenziát.

Először is különböztessünk meg kétféle metszési módot:

- zöldmetszés

- fásmetszés, vagy más néven nyugalmi állapotú metszés.

Jól érzékelhető, hogy a zöld metszés alatt azt értjük, amikor a növény zöld, lombleveles állapotban van, tehát tavasztól őszig. Ezzel a metszési móddal most nem foglalkozunk.

Fás metszést nyugalmi állapotban végezzük, azaz télen. Most csak ezzel foglalkozunk.

Ahhoz, hogy pontosan megértsük és elfogadjuk a metszési időpontra tett megállapítást egy kicsit messzebbről kell indulni.

A fás metszést akkor végezzük, amikor a hortenziánk nyugalomban van, nem nő, nem fejlődik, nincs benne anyagáramlás. A kedvezőtlen környezeti körülmények miatt (hűvös idő, fagy, fényhiány) kényszernyugalomba kerül a hortenzia. Nyár végétől kezdve fokozatosan készül arra, hogy a nagy hidegeket károsodás nélkül átvészelje. Erre több módszere is van, amelyeket egyszerre vet be, de erről már írtam egy külön cikket. Ebből itt most csak kettőt emelnék ki:

1. Az első, hogy a zöld hajtásait megérleli, fásítja.

2. A második, hogy a fás hajtásokból a vizet kiszorítja a benne maradó folyadékot betöményíti olyan anyagokkal, amelyek fagyáspontja jóval a 0 fok alatt van, például cukrokkal.

Ennek a sejtnedvtöményítésnek van még egy igen fontos jelentősége, amelynek a metszés helyes időpontjának megválasztásánál lesz nagy szerepe. A töményítéshez felhasznált anyagokat a nyugalmi állapot miatt a hortenzia már nem tudja felhasználni, ezért azok a fásodott részekben, és a gyökérzetben tárolódnak. Majd tél végén, amikor a hőmérséklet emelkedni kezd, beindul a gyökérműködés, vizet vesz fel a hortenzia és elkezdi ezeket az anyagokat feloldani, és elszállítani azokra a helyekre, ahol intenzív tavaszi növekedés kezdődik. 

Azt ugye tudjuk, hogy a növények a fotoszintézisből nyerik a növekedésükhöz szükséges anyagokat, de mi van akkor, ha még nincsenek fotoszintetizáló levelek, vagy még csak nagyon kevés és nagyon kicsik? Ekkor lépnek be ezek az elraktározott anyagok, amelyek a kezdeti igen intenzív növekedést beindítják, fenntartják, és egy ideig fedezik is az ahhoz szükséges forrást.

Hogy kapcsolódik ez a metszés idejéhez?

Ehhez egy újabb fogalmat kell megismernünk, nevezetesen a guttációt.

A guttáció az a jelenség, amikor a növények képesek vízcseppeket kipréselni magukból. Amit most leírok hasonló a guttációhoz, de egy kicsit más élettani hatáson alapul.

Tél végén a gyökérzet felébredésekor beindul a folyadék felvétel, ami feloldja, szállíthatóvá teszi a raktározott tápanyagokat. Igen ám, de még nincs lombozat, ami a felesleges folyadékot el tudná párologtatni, ezért a növény feltelítődik cukrokban, fehérjékben gazdag folyadékkal, kedvező tavaszi időjárás esetén megtelik, mint egy ballon. Ha a metszést pont erre az időpontra tesszük, akkor a ballonon sok apró nyílást vágunk, ahol ez az igen értékes folyadék kicsepeg, kárba vész. A folyadék vesztés mértéke és üteme nagyban függ az időjárástól, lehet, hogy valóban cseppeket látunk, de az is lehet, hogy csak nedvességet érzünk az ujjunkkal a vágás helyén. Ezzel a hortenzia elveszti a kezdeti növekedéséhez szükséges anyagainak egy részét, a kezdeti növekedése vontatottá válik. Ha igazán későn metszünk, akkor még az is előfordul, hogy a kezdeti növekedés megáll, a pici hajtások elhallnak, olybá tűnik, mintha visszafelé nőne a növény.

A fentiek tükrében a hortenzia nyugalmi metszésének a nedvkeringés megindulása előtt egy-két héttel le kell zárulnia. Mire a nedvkeringés elindul, addigra a vágási felületeknek be kell száradni, vagy nekünk kell sebkezelővel lezárni őket. Ez utóbbi nem túl egyszerű, mivel a hortenzia vesszői vékonyak és sok van belőlük, így igen időigényes, pepecselős munka. 

A nyugalmi metszés időpontja tehát decembertől-március közepéig tart.

Mi van akkor, ha decemberben metszettünk és utána nagyon hideg lesz?

Semmi különös. Mivel a hortenzia amúgy is felkészült a hidegre, ezért csak a vágások helyén nyílt csonkoknál tud egy picit (1-2 cm) visszafagyni, ha valóban tartósan (-10 fok alatt) nagy hideg lenne. Ezzel, sokkal kisebb kárt okozunk, mint a késői metszés hatására bekövetkező táplálékvesztés.