Klímaváltozás és a hortenziák.

 

2020-ban az időjárás elemei oly módon álltak össze, ami egyes hortenzia fajoknak kedvezőtlen volt. Azt, hogy ez klímaváltozás, vagy csak egyszerűen így alakult az időjárás nem tisztem eldönteni, de mivel ma divatos a klímaváltozást emlegetni. így hát én is követem a divatot.

Vannak jó és rossz híreim.

Nézzük őket felváltva.

Rossz: Valami nem jó történik a kerti hortenziákkal, ami elsősorban a változó időjárásnak köszönhető.

Jó: Nem kell tétlenül szemlélnünk a kedvezőtlen változást, ugyanis vannak eszközeink a rossz hatások kivédésre.

Rossz: Valószínűleg lesznek olyan kerti hortenzia fajták, amelyek nem fognak megélni szabadföldben, ha meg is maradnak, akkor sem lesz sok örömünk bennük.

Jó: Ezeket az érzékeny fajtákat dézsásként eredményesen nevelhetjük.

Rossz: Az érintett fajtakörök megtartásának, gondozásának költségei növekdni fognak. Elvesztésük gyakoribbá válik.

Jó: A hortenziák népessége oly nagy, közülük csak a kerti és fűrészes levelűeket érinti előnytelenül a klímaváltozás. A többi egyelőre könnyedén veszi az akadályokat.

Mi is történt?

1.      2019 év végén a természet rendje szerint a növények és köztük a hortenziák szépen felkészültek a télre.

Az összes hortenzia fajtakör és köztük a kerti és fűrészes levelű hortenziák nyár végén befejezték a növekedésüket, berakódtak szép rügyekkel, melyek között megtörtént differenciálódás is, azaz eldőlt, hogy melyikből nyílik jövőre virág, és melyikből fejlődik hajtás. Megerősödtek és elfásodtak a hajtásaik, fokozatosan lehullott a lombozatuk. A száraz virágzat koronaként maradt a hajtások csúcsán.

2.      2020-as telet szépen átvészelték, tavasszal egészségesen megindult a rügyfakadás, majd a hajtásképződés. 

3.      Nem emlékszem pontosan mikor, de áprilisban jártunk, amikor egy csúnya hűvös éjszakán nem csak a kihajtott rügyek, de a fás részekben megindult nedvkeringés miatt, maguk a hajtások is kemény fagykárt szenvedtek. Olyan súlyos volt a sérülés, hogy korrigáló metszésre volt szükség, sok esetben tövig kellett metszeni a kerti és fűrészes levelű hortenziákat. Ez a kár sok-sok héttel visszavetette a növényeket.

4.      Még a virágzás kezdete előtt májusban jött az újabb csapás jégeső formájában. A nagy mennyiségű jég a lombozatot verte el, akkor még a virágok picik voltak, a vesszők pedig a függőleges állásuk miatt nem szenvedtek kárt. A lombozatnak viszont megújulásra volt szüksége ahhoz, hogy a hajtásképződés zavartalan maradjon. 

5.      A nyár nagyon meleg volt, és száraz. A kánikulai napok száma nem tűnt soknak, de a szárazság miatt a nap perzselő sugarai több helyen is károsították a lombozatot.

6.      Az ősz ezzel szemben bővelkedett csapadékban viszont a hőmérséklet nem csökkent olyan mértékben, ahogy az lenni szokott, emiatt a hortenziák bent ragadtak a folyamatos növekedésben, fejlődésben. A rügyképződés megtörtént, de egy részük rögtön ki is hajtott, megindult egy eddig nem jellemző igen késői virágzás, ami már rosszat sejtetett. A hajtásképződés nem ált le, a hajtások fásodása nem teljes körűen ment végbe, a lombozat nem hullott le.

      Viszont kaptunk egy olyan őszi lombszín csodát, amivel eddig ritkán találkoztam, pláne nem a hortenziáknál. 

7.      Ebben az őszi állapotában ékeztünk a télbe és az első komolyabb éjszakai fagyokba. Ez megtette a hatását. A lombozat lefagyott, a ki nem nyílt virágok konzerválódtak, a zöld hajtásvégek fagykárt szenvedtek. 

8.      Itt tartunk most. A tél még nem érkezett meg. Éjszakai fagyok sem jellemzőek, emiatt egyes hortenziák folytatják növekedésüket, ami az első fagyos éjszakán félig rügyben károsodott levélzeten látszik. A levél csúcsa akkor elfagyott, de mivel még rügyben volt, ezért a többi része él, és a szép időnek köszönhetően fejlődik tovább. 

9.      Várjuk a telet a fagyot a hideget, és aggódva gondolunk arra, hogy ez milyen hatással lesz a hortenziákra.

Mi történhet?

·       Kisebb fagykár már most is érte a hortenziákat. Ha nem lesz hidegebb, mint eddig volt, akkor nagy gond nem lesz, a hajtások csúcsi része elfagy, de ettől még lesz szép virágzás.

·       Ha pár napos fagyok nem haladják meg a -10 fokot, akkor a nem fásodott hajtások elfagynak, kisebb mértékű rügyfagyással, és virághozam csökkenéssel.

·       Több napig tartósan -10 alá hűl a levegő hó nélküli száraz fagy esetén komoly károkra számíthatunk. Mivel a nedvkeringés jelenleg is fennáll, amit a fejlődő levélből is láthatunk, ezért nem csak a zöld, hanem a fásodott hajtásokban is lesz fagykár. 3 év alatti tövek teljes kifagyását is jelenheti. 5 évesnél idősebbek nem fognak kifagyni, de a jövő évi virághozamnak annyi. A tövet újra kell nevelni.

 

Mit tehetünk?

Szerencsére sok eszköz van a kezünkben. Kezdve az egész extrémektől a szolidabbakig.

   A legdurvább, hogy az 5 évesnél fiatalabb töveket dézsába ültetjük és az időjárásnak megfelelően hol telelőbe visszük, hol kint hagyjuk a szabad ég alatt. Ezt a dézsázást most kell megejtenünk az enyhe időben. Vigyázzunk, hogy a kinti időhöz szokott hortenziát csak addig tároljuk maximum 5-8 fokos helységben, amíg odakint dúl a nagy fagy. Enyhüléskor rögtön vigyük vissza őket a szabadba, mert ehhez vannak szokva.

   Különféle megoldásokkal védjük őket a fagytól. Kaphatnak egy alap fagyvédő megoldást, amikor lombbal, vagy egyéb laza szerves anyaggal 15-30 centi magasságban felkupacoljuk a tövüket.

   A hajtásaikat takarjuk fagyvédő fóliával, hálóval, jutazsákkal stb. Amikor szép idő van bontsuk ki a takarást, fagy esetén takarjuk vissza.

   Katlanformára összekötjük a hajtásaikat és a katlan közepét csurig töltjük lombbal. Ez esetben nem kell enyhe időben kibontani, majd visszatölteni, mert a lomb közel egységesen hőfokon tartja a növény közepét, és teljesen átjárja a levegő.

   A sokkot, károsodást kapott növényeket kiemelt gondozásban kell részesíteni. Ki kell dolgozni számukra egy táplálási programot. Műtrágyázás, szervestrágyázás, lombtrágyázás, talajkondicionálás is a program rész kell, legyen. Nem szabad őket magukra hagyni. A táplálás mellett az öntözés, és növényvédelem is fontos munkaművelet.

 

Mi lehet a jövő?

Ezen érdemes elgondolkodni, és a hortenziák ültetésekor felkészülni a hasonló problémákra.

              1; Fontos információ, hogy a probléma csak a kerti,- és fűrészes levelű hortenziákat érinti.

              2; A tendencia azt jelzi, hogy nem egyedi esettel állunk szemben, valóban egyfajta klímaváltozást élünk meg, amelynek hasonló hatásai lesznek, mint a 2020-as év, sőt ezek még fel is erősödhetnek.

              3; A kerti és fűrészes levelű hortenziák fajtáit nem egységesen érintik ezek a hatások. A kisebb termetű és nemesítettebb fajták sokkal érzékenyebb, mint a régi hagyományos fajták.

              4; A hatások a fiatalabb növényeket jobban érinti, mint az idősebbeket.

              5; Nagyobb hangsúlyt kell kapjon a dézsás és szabadföldi hortenzia nevelési technológia szétválasztásának. Sokkal tudatosabban kell élnünk a dézsás megoldással.

              6; Kertészeti megoldásokkal is kényszeríteni kell a hortenziát a téli felkészülésre. Tápanyaggazdálkodás, öntözés, metszés.

              7; Tudatosabb fajtaválasztással, neveléstechnológia megválasztással és gondozással sok kelletlenségtől, kudarctól és kártól kímélhetjük meg magunkat.

              8; Az érzékeny fajtáknál a teleltetés sem egy rutinszerű feladattá válik, hanem jól felépített folyamattá, mert egy télen túlbabusgatott hortenzia önállósága más területeken szenvedhet csorbát.