Hortenzia pusztulás okának keresése.

Kipusztult az egyik kedvelt hortenziám. Az elmúlt években sok képet láttatok róla, az oktatások során is többször megjelent főként a metszési részekben.

Halálában is a jót szolgálta, mert;

-          Rajta keresztül megpróbálom szemléltetni nektek, hogy miként lehet megmenteni egy hortenziát, ha egyáltalán van erre esély.

-          Valamint bemutatom, hogy milyen úton kell végigmenni, ha szeretnétek megtudni, hogy mi történt vele. Persze nem minden esetben található meg a bűnös.

A pusztulás idén tavasszal kezdődött. Érzékeltem, hogy valamilyen gond lehet, mert a kihajtása nagyon vonatott volt, de ennek nem tulajdonítottamnagy jelentőséget, mert a nehezen melegedő tavasz miatt sok más fajta is lassan ébredezett. A lemaradása aztán egyre nagyobb lett és szembetűnő. A mellette lévő más fajták hajtásai gyorsan fejlődtek, az övé nem. Sajnos mindig volt fontosabb dolgom, mint hogy rajta gondolkodjak, míg nem elértük a nyár forró napjait. Ekkor látványosan az egyik vázága, majd a másik is lankadni kezdett annak ellenére, hogy az automata öntözőrendszer miatt a rendelkezésére állt a szükséges víz. És mire észbe kaptam már kipusztult.

Mit lehetett volna tenni?

A kiszáradások, vázágak, nagyobb hajtások elhalása szinte minden esetben gyökérproblémára vezethető vissza. Mivel oda nem látunk be, ezért csak találgatni tudunk. Az első amit megtehetünk és igen hatásos az a hortenzia kiásása, a gyökérzet lemosása, átvizsgálása hátha megleljük a probléma forrását, majd a megtisztított gyökerű növényt visszavágjuk és egy nagyobb dézsába steril ültető közegbe helyezzük. Ha ezt meg merjük lépni, és időben meg is tesszük, akkor szinte biztos a hortenzia túlélése, függetlenül attól, hogy mi támadta meg. Tovább emelhetjük a túlélés esélyeit, ha általános gombaölőszerrel is kezeljük a gyökérzetet.

Steril ültető közeg.

Ez vagy hőkezelt talajt jelent. A hőkezeléssel minden élő részt kiölnek a talajból. Vagy műtalajt azaz különféle többnyire szerves anyagok keverékét, amiben a növények jól érzik magukat. Kókuszrost, tőzeg, perlit, pH beállító anyag legtöbbször gipsz, műtrágya keveréke. Ilyen keveréket lehet kapni kertészeti árudákban. Tehát nincs benne természetes talaj, szervestrágya, komposzt.

Visszavágásra azért van szükség, hogy a még élő lombozat csökkenjen, újak ne hajtsanak nagyobb mennyiségben, jelentősen csökkenjen a párologtató felület, ezzel lehetőséget adunk a problémával küzdő gyökérzetnek arra, hogy meg tudjon gyógyulni.

A másik, amit tehetünk, hogy addig amíg van energia hortenziába leszaporítjuk. Ezt ilyenkor dugvánnyal tehetjük meg.

Gyökérproblémás hortenziát más úton nem tudunk megmenteni.

Térjünk át a probléma kutatásra.

Sokszor tesztek fel a csoportba beteg hortenziát, és kérdezitek, hogy mi lehet a baja. Ha nagyon egyértelmű a betegség, akkor azt könnyű felismerni, de az esetek jelentős részében nem lehet megmondani, további képekre információkra van szükség ahhoz, hogy tippeket lehessen adni. Ilyenkor szoktam irányított kérdéseket feltenni. Ezt kellene mindenkinek megtennie. Végig kellene futnia a hortenzia életén és a gondozási munkákon, hogy a választ megtalálja. De még ez sem garancia a helyes válaszra.

Menjünk sorba.

Kap elég vizet?

Az enyém automata öntözőrendszeren van a talajt lefotóztam a talajt látni, hogy nedves a földje. Ez nem lehet az oka a kiszáradásnak.

A kép balra eső közel 3/4 része sötétebb színű, nedves, tehát a vízhiány nem lehet gond.

Túl sok vizet kap?

A hortenziát csak dézsában lehet túlöntözni. Szabadföldbe ültetve a felesleges víz elfolyik. Ha ultra mennyiségben és gyakoriságban öntözzük agyagos talajon talán akkor ki lehet rothasztani, de ezt azért mindenki időben észrevenné. Tehát ez sem lehetett probléma.

Megrágta valami a gyökerét?

Ezt csak akkor láthatom, ha kiásom, de ez lehetséges probléma.

Betegség támadta meg?

Ezt nehezebb észrevenni. Ha kiásom, akkor is nehéz a nyomára akadni, de vannak egyértelmű jelei. Ilyen a gyökér fölötti fás hajtások háncsrészeinek elhalása. Nálam ez fennáll, ezt látjátok is a képeken. Kiásás nélkül viszont nem tudom eldönteni, hogy gombás betegség okozta el, az elhalását, vagy először meggyengült, pusztulni kezdett és utána támadta meg a betegség. Vannak a talajban élő betegségek, amelyek gyors hajtás,- és gyökérelhalást okoznak. Tehát ez reális ok lehet.

Tápanyaghiánya lehet?

Ezt gyorsan ki lehet zárni, mert a tápanyaghiányt egyértelműen jelzi a hortenzia a lombozat színének elváltozásával. Ilyen az esetemben nem volt. Továbbá a tápanyaghiánytól nem pusztul ki a hortenzia, ha igen, akkor az egy több éves folyamat.

A gondot tehát tovább kell keresni, mégpedig a gyökérnél.

Ősszel nagy mennyiségű szervestrágyát kapott, és köré tulipánt ültettem.

Miért fontos ez?

A szervestrágya vonzza a talajban élő szervezeteket, mivel egyik fontos tápanyaguk. Sajnos nem csak a hasznosakat, hanem a hortenziára károsakat is, mint a drótférgek, pajorok.

A tulipánhagymát szintén szeretik a fenti károsítók, de kedvence a pockoknak is.

Tehát tovább bővült a probléma forrása.

Lehet gomba, pajor, drótféreg, pocok, és ne hagyjuk ki a túltáplálást sem. A túlzott mennyiségű trágyából felszabaduló ammónia igazi gyökérméreg, gyorsan és látványosan végzi ki a hajszálgyökereket. A rendszeres öntözés elősegíti az ammónia keletkezését, a hőség pedig fokozza az égető hatását. Így a túltrágyázást sem zárnám ki. Ami ez ellen szól az őszi kijuttatás. Ősztől tavaszig ugyanis a szervestrágyát feldolgozza a talajélet.

A fentiek után kiástam a hortenziát.

A hortenzia kiásott gödrében földigilsztán kívül semmit sem találtam

Ami rögtön szembetűnő volt, hogy az egyik vázág sokkal korábban elpusztult, a másik csak mostanában halt el. A gyökérzet nagyon kicsi volt, kevés a hajszálgyökér. Az egyik főgyökérről teljesen hiányzott az élő háncs, valamint több kisebb gyökér is hasonlóan járt.

Az élő vajszínű gyökér jobbra, balra pedig a lerágott háncs után feltáruló barna fás gyökér.

Károsítót nem találtam a talajban, nagyobb mennyiségben csak giliszta volt, ami a szervestrágya hatása.

A gyökér lemosása és alapos átvizsgálása után egyértelműen kijelenthető, hogy valami súlyosan megrágta gyökeret. Csak a háncs lerágása a pajorokra utal, azok nem tudják átrágni a gyökér fás részeit, csak a puha alkotókat. A pocok az egész gyökeret átrágta volna. Mivel pajort nem találtam, ezért feltételezem, hogy már rovarrá fejlődtek és kirepültek a talajból, vagy továbbálltak más növények felé. mert itt elfogyott a táplálékuk. Fokozott figyelmet szentelek a szomszédos két hortenziának, nehogy azt is elpusztítsák. Ezt megelőzendő bedolgozok a talajba gázosodó talajfertőtlenítő szert Force-t.

Ha alaposan megnézitek a képet, akkor a hajszálgyökerek között láttok zöld színűt is. Ezt a képet csak érdekességként tettem fel. Azok a gyökerek, amelyek közvetlen a talaj felszínén, vagy alig alatta futnak képesek bezöldülni, zöld színtestet, klorofilt termelni. Ez nem káros folyamata. 

Összefoglalva a szervestrágyával, és a tulipán hagymákkal sikerült a hortenzia közelébe vonzanom a talajkárosítókat, amelyek meggyengítették a hortenziát a gyökérrágásukkal. A legyengült hortenzia nem tudott védekezni a talajlakó gombákkal szemben, amelyek a föld feletti vázágak gyökérnyaki részén elpusztították a háncsrészt.

Bízom benne, hogy a fentiekkel sikerült kibővítenem azt a szemléletmódot, ahogy egy beteg hortenziához közelíteni kell. Ilyenkor minden információ fontos lehet.