Hortenzia őszi tápanyag kezelése, pótlása

 

Egy élő szervezet pillanatnyi állapotát az egész addigi élete határozza meg, ezért nem is könnyű arról beszélni. Pillanatnyi állapotáról tehetünk bölcs megállapításokat, amelyek nagy része bizonyosan igaz is lesz, de hogy ezeket mire használjuk, mit kezdünk velük már sokkal összetettebb kérdés.

Mire is jó ez a talányos bevezetés?

A növényi táplálkozás is egy bonyolult összetett folyamat, nem kivétel ez alól a hortenzia sem. Mikor mire van szüksége azt a kertészeti tudomány fejlődésének köszönhetően tudjuk. Ezek azonban egy optimális állapotú és környezeteben fejlődő átlagos hortenziát feltételeznek. A feltételezett állapottól történő bármilyen kicsi eltérés esetén is helytelen lehet, ha az alap tápanyagpótlási eljárást követjük.  Például, ha jégverés érte, hosszúra nyúlt a tavaszi felmelegedés, netán késő tavaszi fagyhatás szenvedett, forró volt a nyár, betegség támadta meg, stb.

Figyelemmel kell kísérnünk a hortenzia életét, ahhoz, hogy mindig a legjobbat adhassuk számára.

Ugyanakkor az is igaz minden élőre, hogy az Őt ért negatív hatások ellen védekezik, korrigál, gyógyul, megújul. Kisebb hibáinkat észrevétlenül vészeli át, nagyobb hibáinkat megszenvedi, de nem kerül az életébe, súlyos hibáinktól rövidtávon elpusztulhat.

 Az ősz egy igen fontos állomás a növények életében, hiszen ilyenkor a legnagyobb feladatuk a téli állapotokra történő felkészülés. Ez a folyamat egy összetett belső biokémia átalakulások láncolata, melynek a végén egy olyan növény alakul ki, ami átvészeli hazánk teleit, és tavasszal erőteljes fejlődésbe képes lendülni. Erről a folyamatról később írok.

Ha ebbe a felkészülési folyamatba kedvezőtlenül avatkozunk be, akkor nem csak megzavarjuk a növényt, de egyúttal lehetősége sem lesz a korrigálásra, mert az élettani folyamatai lassulnak, megállnak. Nem tud sebesedni, nem tud új sejteket képezni, sejtnedvet hígítani, felesleges anyagoktól megszabadulni stb. Ilyenkor tehát nagyobb a felelősségünk.

És mi van, ha hibázunk?

Nem vesszük észre. Tavasszal kapunk egy halott, vagy rosszul fejlődő hortenziát, amiért véletlenül sem magunkat hibáztatjuk, hanem a telet, vagy a kertészt, aki azt állította, hogy a hortenzia télálló növény.

A növények fejlődésükhöz eltérő mennyiségben, és eltérő időszakban igényelnek tápelemeket.

 

A hortenzia egy tápanyagigényes növény, azon belül is kiemelkedően sok vasra van szüksége. Ha ezt nem kapja meg, akkor a fejlődése vontatott lesz, súlyos esetben elhal.

Mit jelent ez az őszi tápanyaggazdálkodása szempontjából?

1.      Felkészíteni a hortenzia talaját a tavasztól-őszig tartó kemény igénybevételre.

2.      Megszüntetni a fellépő tápanyaghiányokat.

3.      Feltölteni a nehezen mobilizálódó tápanyagokat.

1; Felkészíteni a hortenzia talaját a tavasztól-őszig tartó kemény igénybevételre.

Kemény igénybevétel mert:

·             Áthatja a nyári forróság.

·             A szárazságtól kőkeménnyé válik, lelassul benne az élet.

·             A túlzott csapadéktól levegőtlenné válik.

·             Az állandó vízmozgás (eső, öntözés) rendszeresen átmossa.

·             A belőle élő növények és állatok folyamatosan kivonják a tápanyagot.

·             A taposásától tömörödik.

·             Vegyi anyagok hatásait kompenzálja.

A talaj és a benne élő élőlények állapota nagyon fontos a hortenziák számára mert:

·       A tápanyag jelentősebb része a talajon keresztül érkezik.

·       A gyökérzet állapota a talaj állapotától is függ.

·       Nem csak a víz érkezik a talajból, hanem a levegő páratartalmára is nagy befolyással van, sőt benne tárolódik a csapadék.

·       Oxigént biztosít és tárol.

·       Szerkezetével hat a gyökérzetre.

Mindezek után nem lehetünk közömbösek a talaj állapota iránt.

A talajban az élet télen sem áll meg, csak a felső rétegéből egy kicsit – a fagyhatár alá – húzódik az élet. Enyhe teleken, vagy szerves takaró anyaggal vastagon takart talajokban még ez a lefelé húzódás sem érvényesül.

A talajélet nem áll le, de a növényzet tápanyag,- és vízkivételi folyamata szünetelnek. Ilyenkor van lehetősége a talajnak, hogy intenzíven foglalkozzon önmagával, feltöltődjön növények számára könnyen felvehető mikro,- és makro tápanyagokkal, vízzel, oxigénnel, ártalmatlanítsa a káros anyagokat, felfejlessze a benne élő hasznos élőlényeket.

Mivel tudjuk, hogy a hortenzia nagyon tápanyagigényes növény, ezért fontos, hogy tavaszra feltöltsük a talaj kimerült készleteit.

Hogyan töltsük fel a talaj készleteit?

1.       Talajtakarással érjük el, hogy a talajélet ne pihenjen, ne húzódjon mélyre. A szerves anyagú talajtakarás részben megőrzi a talaj hőjét nem engedi átfagyni a talajt, részben pedig táplálékot biztosít a talaj élő szervezeteknek.

2.       Jutassunk szervestrágyát a talaj felületére. Ezt a szervestrágyát fogják a talajélőlények feldolgozni és átalakítani olyan anyagokká, amelyeket a növény fel tud venni gyökérzetével.

Hogyan juttassuk ki a szervestrágyát?

Közvetlenül a talaj felületére, semmi esetre se beásva, gyökérsérülés nélkül nehéz is lenne beásni. Legjobb, ha a szervestrágyára terítjük a talajtakaró anyagot legalább 5 cm vastagságban.

Milyen szervestrágyát juttassunk ki?

·       Éretlen istállótrágya. Közvetlenül az állatok alól kerül ki, lehet ló, szarvasmarha, kecske, juh, birka, tyúk, galamb, nyúl. Ezt a növények közvetlenül nem tudják felvenni, először a talajban élő élőlények le kell bontani a növények számára felvehető formátumúra. Lebontási idő 6-8 hónap.

·       Komposztált szervestrágya. Az istállóból kikerült legalább egy évet komposztálódott trágya. Ezt többnyire csak kereskedelemben tudjuk megvenni zsákos formátumban. A növények számára közvetlenül csak részben felvehető, ezért további lebontást igényel a talajban élő szervezetektől. Lebontási idő 3-6 hónap.

·       Granulált, vagy pelletált szervestrágya. Ezt szakkereskedésekben zsákos formátumban tudjuk megvenni. Attól függően, hogy milyen szervestrágyát pelletálnak, határozza meg, hogy mikor vehetik fel a növények. Többnyire közvetlenül nem felvehetők, ezért a talajéletnek le kell bontani. Lebontási idő 4-6 hónap.

Mennyi szervestrágyát jutassunk ki (3 évesnél idősebb hortenziára számolva)?

·       Éretlen istállótrágya szalmás ló és marhatrágya 5-8 kg/hortenziatő.

·       Éretlen istállótrágya nyúl, kecske, juh, birka 3-4 kg/ hortenziatő.

·       Éretlen istállótrágya galamb, tyúk 1,5-2 kg/hortenziatő.

·       Komposztált szervestrágya 1,5-2 kg/hortenziatő

·       Granulált, pelletált szervestrágya 0,5-1 kg/hortenziatő

Melyik a legjobb szervestrágya fontossági sorrendbe, kezdve a legjobbal:

1.       galamb

2.       kecske

3.       nyúl, juh, birka

4.       szarvasmarha

5.       ló

6.       tyúk

 

FONTOS!!! DÉZSÁS HORTENZIÁK ESETÉBEN CSAK A KOMPOSZTÁLT SZERVESTRÁGYA KIJUTTATÁSÁNAK VAN ÉRTELME, MERT A DÉZSÁBAN NINCS OLYAN TALAJÉLET, AMI FEL TUDNÁ DOLGOZNI A SZERVETRÁGYÁT.

 

Talajélet fokozása

A szervestrágyával nem csak táplálékot juttatunk a talajban élő szervezeteknek, hanem fokozzuk is a hasznos talajlakók számát, mivel sok már benne él a trágyában.

A talajélet fokozó szerek alatt olyan anyagokat értünk, amelyek képesek a talajban élő élőlények aktivitását fokozni, egyedszámukat gyarapítani, vagy számukra kellemes életkörülményeket biztosítani. Ők általában nem közvetlenül hatnak a hortenziára, hanem közvetetten azáltal, hogy a talajban lévő szerves és szervetlen anyagokat alakítják olyan formátummá, amit a hortenzia könnyen fel tud venni.

Adagolásuk eltérő, de mindig érdemes betartani a használati útmutatókat. Por, vagy folyadék alakúak, ezt kell vízben feloldani és kiöntözni a talajfelületre, majd alaposan beöntözni, hogy mélyebben bejussanak a talajba.

Használatuk ősszel is előnyös.

Bactofil

Phylazonit

 

 

2; Megszüntetni a fellépő hiányokat.

Hortenzia esetében is számtalan tápelemre felléphet hiány. A leggyakrabban mégis a vasra mutat hiánytüneteket. Nem véletlen, mert:

-                   A hortenzia nagyon sok vasat igényel a fejlődéséhez.

-                   A vas zavartalan felvételéhez savanyú talajra van szüksége, vagy ha meszes a talaj, akkor mesterségesen kell a vasat számára pótolni.

-                   A vas felvételéhez időre van szükség, a vas nehezen közlekedik a növényben, nem mobilizálható, ezért egyszerre kell mindenhová eljuttatni.

-                   A vas jól tárolódik a növényben és a talajban, ezért könnyűszerrel fel lehet tölteni mindkettőt.

A fentiek miatt a vasat folyamatosan kell adagolni a hortenziának és van értelme az őszi kijuttatásának, mert így a tavaszi induláshoz részben már ősszel betárol a szervezetében, részben pedig a talajban jelen lesz a szükséges mennyiség.

Hazánk talajaiban többnyire sok a vas, de ezeknek csak kis része van olyan formátumban, amit a hortenzia képes felvenni a gyökerével. Azonban minél savanyúbb a talaj, annál több vas válik felvehető formátummá.

A fentiekből az következik, hogy a hortenziának a vas miatt van szüksége savanyú talajra, ha azonban a savanyú talajban kevés a vas, akkor ugyanúgy vashiányos lesz, mint a meszes talajban.

 

Vas hiányában károsodik a növények fotoszintézisért felelős, úgynevezett zöld színteste. Ennek hatására felborul a tápanyagszállítási és raktározási folyamat, a növény fejlődése elmarad. A növények megfelelő fejlődéséhez, növekedéséhez elengedhetetlen a fény energiájának felhasználása. A fotoszintézis működéséhez jelentős mennyiségű vasra van szükség. Ezért a növények vastartalmának 90 százaléka a kloroplasztiszokban található. Ahogyan az emberi szervezetben vas hiányában vérszegénység alakul ki, a növényi vashiány úgynevezett klorózis tünetegyüttest okoz, ilyenkor a kloroplasztiszokban nem szintetizálódik elég klorofillmolekula, nem zöldülnek ki a levelek. Ahogy az ember úgy a növény is vas hiányában sápadt.

A vashiány tünetei a fiatalabb leveleken jelentkezik. Az érközök sárgulnak a levelek erei zöldek maradnak. A vashiány több fokozatban léphet fel, lehet kezdeti, középsúlyos, súlyos, és nagyon súlyos, ez utóbbi esetben a hortenziát már tartós károsodás éri.

Azonban nem csak hiány alakulhat ki, hanem többlet, azaz vasfelesleg is. A témáról bővebben a Hortenzia növényvédelme oktatás keretében szólok.

 

A vasfelesleg tünetei. Vasfelesleg kialakulása nem jellemző, a levelek intenzív sötét, vagy kékeszöld elszíneződést mutatnak, a gyökér és hajtásnövekedés erősen gátolttá válik, a gyökerek megbarnulnak. Nagyon súlyos esetben a levelek leszáradnak.

 

Vashiány megelőzése.

Legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, egyben a növény számára is a legelőnyösebb.

1; Olyan talajba kell ültetni a hortenziát, amely megfelelő mennyiségben tartalmaz felvehető vasat. Erről sajnos csak laboratóriumi vizsgálattal tudunk meggyőződni, ami költséges, és csak az adott pillanatra vonatkozó talajállapotokat tükrözi.

2; Ha nem akarunk vesződni a talajvizsgálattal, akkor dézsába, esetleg szabadföldbe ültetünk mindkét esetben jelentősebb talajcserével.

Dézsába is és talajcsere esetén is megbízható virágföldet kell használnunk.

3; Harmadik és legegyszerűbb megelőzés a tápanyag, esetünkben a vaspótlás, feltöltés. Ezt jó előre kell elvégezni, mert a vas felvétel és feltáródás nem gyors folyamat. A vasfeltöltést műtrágyával tudjuk a leghatékonyabban elvégezni.

 

Vashiány kezelése.

Ha elmulasztottuk a vashiány megelőzési munkákat, akkor nem marad más megoldás, mint a tünetek jelentkezésekor kell pótolnunk a vasat. Ősszel két módon lehetséges:

1; Gyorsan feltáródó vaspótló műtrágyával.

2; Öntözővízbe keverhető vaspótló műtrágyával.

Öntöző trágyákat vízben feloldva a növény gyökérzete fölé egyenletesen elterítve kell kiöntözni.

Volldünger 10 ml 1 liter vízhez

Vasgálic 5 gramm 1 liter vízhez

Peters Professional dézsás hortenziáknál tőzeges föld esetén javasolt 5 gramm 1 liter vízhez..

 

Talajtrágyákat a növény gyökérzete fölött elterítve felületesen bedolgozva kell kijuttatni, vagy ültetéskor a földbe bekeverve.

Osmocote Iron 2 evőkanál granulált műtrágya a hortenzia gyökérzete fölötti talajfelületen elterítve, majd kézi gereblyével sekélyen bedolgozva 0,5-1 cm mélyen, ezt követően bő vízű beöntözés hetente 2 alkalommal.

Micromax 1 evőkanál por műtrágya a hortenzia gyökérzete fölötti talajfelületen elterítve, majd kézi gereblyével sekélyen bedolgozva 0,5-1 cm mélyen, ezt követően bő vízű beöntözés hetente 2 alkalommal.

 

3; Feltölteni a nehezen mobilizálható anyagokat.

A vas esetében már említettem, hogy nehezen tudja felvenni a hortenzia, nehezen mozog a hortenziában és a talajban is, tehát nehezen mobilizálható, ezért időre van szükség a felvételhez és a beépüléshez. Akkor kezdeni a kijuttatásukat, amikor már hiány mutatkozik belőlük téves döntés.

Ilyen tápelem az alumínium is.

Alimíniumra ritkán mutat hiányt a hortenzia, mert keveset igényel belőle, amiért nekünk szükségünk van rá az a hortenzia virág kékítése. Ebbe most nem mélyedek el, elég annyi, hogy a genetikailag színváltásra képes kerti és fűrészes levelű hortenzia fehérből és rózsaszínből kékre, akkor vált színt, ha megfelelő mennyiségű alumínium áll a rendelkezésére.

Mivel nehéz a felvétele és szállítása, ezért hibás technológia akkor alumíniumot kijuttatni, amikor a virág már megjelent. Legjobb a virágzás előtt legkésőbb 4 hónappal megkezdeni. Ezért is van létjogosultsága az őszi alumíniumtrágyázásnak.

Alumínium timsó, vagy alumínium szulfát por alakú szerek kiszórása, vagy öntözővízbe feloldva kiöntözése a célszerű. Egy 3 évesnél idősebb hortenzia esetén ősszel 10 liter vízbe egy evőkanál feloldva, vagy a gyökérzete fölé kiszórva kell kijuttatni.