Hortenzia pusztulás okának keresése.

Kipusztult az egyik kedvelt hortenziám. Az elmúlt években sok képet láttatok róla, az oktatások során is többször megjelent főként a metszési részekben.

Halálában is a jót szolgálta, mert;

-          Rajta keresztül megpróbálom szemléltetni nektek, hogy miként lehet megmenteni egy hortenziát, ha egyáltalán van erre esély.

-          Valamint bemutatom, hogy milyen úton kell végigmenni, ha szeretnétek megtudni, hogy mi történt vele. Persze nem minden esetben található meg a bűnös.

A pusztulás idén tavasszal kezdődött. Érzékeltem, hogy valamilyen gond lehet, mert a kihajtása nagyon vonatott volt, de ennek nem tulajdonítottamnagy jelentőséget, mert a nehezen melegedő tavasz miatt sok más fajta is lassan ébredezett. A lemaradása aztán egyre nagyobb lett és szembetűnő. A mellette lévő más fajták hajtásai gyorsan fejlődtek, az övé nem. Sajnos mindig volt fontosabb dolgom, mint hogy rajta gondolkodjak, míg nem elértük a nyár forró napjait. Ekkor látványosan az egyik vázága, majd a másik is lankadni kezdett annak ellenére, hogy az automata öntözőrendszer miatt a rendelkezésére állt a szükséges víz. És mire észbe kaptam már kipusztult.

Mit lehetett volna tenni?

A kiszáradások, vázágak, nagyobb hajtások elhalása szinte minden esetben gyökérproblémára vezethető vissza. Mivel oda nem látunk be, ezért csak találgatni tudunk. Az első amit megtehetünk és igen hatásos az a hortenzia kiásása, a gyökérzet lemosása, átvizsgálása hátha megleljük a probléma forrását, majd a megtisztított gyökerű növényt visszavágjuk és egy nagyobb dézsába steril ültető közegbe helyezzük. Ha ezt meg merjük lépni, és időben meg is tesszük, akkor szinte biztos a hortenzia túlélése, függetlenül attól, hogy mi támadta meg. Tovább emelhetjük a túlélés esélyeit, ha általános gombaölőszerrel is kezeljük a gyökérzetet.

Steril ültető közeg.

Ez vagy hőkezelt talajt jelent. A hőkezeléssel minden élő részt kiölnek a talajból. Vagy műtalajt azaz különféle többnyire szerves anyagok keverékét, amiben a növények jól érzik magukat. Kókuszrost, tőzeg, perlit, pH beállító anyag legtöbbször gipsz, műtrágya keveréke. Ilyen keveréket lehet kapni kertészeti árudákban. Tehát nincs benne természetes talaj, szervestrágya, komposzt.

Visszavágásra azért van szükség, hogy a még élő lombozat csökkenjen, újak ne hajtsanak nagyobb mennyiségben, jelentősen csökkenjen a párologtató felület, ezzel lehetőséget adunk a problémával küzdő gyökérzetnek arra, hogy meg tudjon gyógyulni.

A másik, amit tehetünk, hogy addig amíg van energia hortenziába leszaporítjuk. Ezt ilyenkor dugvánnyal tehetjük meg.

Gyökérproblémás hortenziát más úton nem tudunk megmenteni.

Térjünk át a probléma kutatásra.

Sokszor tesztek fel a csoportba beteg hortenziát, és kérdezitek, hogy mi lehet a baja. Ha nagyon egyértelmű a betegség, akkor azt könnyű felismerni, de az esetek jelentős részében nem lehet megmondani, további képekre információkra van szükség ahhoz, hogy tippeket lehessen adni. Ilyenkor szoktam irányított kérdéseket feltenni. Ezt kellene mindenkinek megtennie. Végig kellene futnia a hortenzia életén és a gondozási munkákon, hogy a választ megtalálja. De még ez sem garancia a helyes válaszra.

Menjünk sorba.

Kap elég vizet?

Az enyém automata öntözőrendszeren van a talajt lefotóztam a talajt látni, hogy nedves a földje. Ez nem lehet az oka a kiszáradásnak.

A kép balra eső közel 3/4 része sötétebb színű, nedves, tehát a vízhiány nem lehet gond.

Túl sok vizet kap?

A hortenziát csak dézsában lehet túlöntözni. Szabadföldbe ültetve a felesleges víz elfolyik. Ha ultra mennyiségben és gyakoriságban öntözzük agyagos talajon talán akkor ki lehet rothasztani, de ezt azért mindenki időben észrevenné. Tehát ez sem lehetett probléma.

Megrágta valami a gyökerét?

Ezt csak akkor láthatom, ha kiásom, de ez lehetséges probléma.

Betegség támadta meg?

Ezt nehezebb észrevenni. Ha kiásom, akkor is nehéz a nyomára akadni, de vannak egyértelmű jelei. Ilyen a gyökér fölötti fás hajtások háncsrészeinek elhalása. Nálam ez fennáll, ezt látjátok is a képeken. Kiásás nélkül viszont nem tudom eldönteni, hogy gombás betegség okozta el, az elhalását, vagy először meggyengült, pusztulni kezdett és utána támadta meg a betegség. Vannak a talajban élő betegségek, amelyek gyors hajtás,- és gyökérelhalást okoznak. Tehát ez reális ok lehet.

Tápanyaghiánya lehet?

Ezt gyorsan ki lehet zárni, mert a tápanyaghiányt egyértelműen jelzi a hortenzia a lombozat színének elváltozásával. Ilyen az esetemben nem volt. Továbbá a tápanyaghiánytól nem pusztul ki a hortenzia, ha igen, akkor az egy több éves folyamat.

A gondot tehát tovább kell keresni, mégpedig a gyökérnél.

Ősszel nagy mennyiségű szervestrágyát kapott, és köré tulipánt ültettem.

Miért fontos ez?

A szervestrágya vonzza a talajban élő szervezeteket, mivel egyik fontos tápanyaguk. Sajnos nem csak a hasznosakat, hanem a hortenziára károsakat is, mint a drótférgek, pajorok.

A tulipánhagymát szintén szeretik a fenti károsítók, de kedvence a pockoknak is.

Tehát tovább bővült a probléma forrása.

Lehet gomba, pajor, drótféreg, pocok, és ne hagyjuk ki a túltáplálást sem. A túlzott mennyiségű trágyából felszabaduló ammónia igazi gyökérméreg, gyorsan és látványosan végzi ki a hajszálgyökereket. A rendszeres öntözés elősegíti az ammónia keletkezését, a hőség pedig fokozza az égető hatását. Így a túltrágyázást sem zárnám ki. Ami ez ellen szól az őszi kijuttatás. Ősztől tavaszig ugyanis a szervestrágyát feldolgozza a talajélet.

A fentiek után kiástam a hortenziát.

A hortenzia kiásott gödrében földigilsztán kívül semmit sem találtam

Ami rögtön szembetűnő volt, hogy az egyik vázág sokkal korábban elpusztult, a másik csak mostanában halt el. A gyökérzet nagyon kicsi volt, kevés a hajszálgyökér. Az egyik főgyökérről teljesen hiányzott az élő háncs, valamint több kisebb gyökér is hasonlóan járt.

Az élő vajszínű gyökér jobbra, balra pedig a lerágott háncs után feltáruló barna fás gyökér.

Károsítót nem találtam a talajban, nagyobb mennyiségben csak giliszta volt, ami a szervestrágya hatása.

A gyökér lemosása és alapos átvizsgálása után egyértelműen kijelenthető, hogy valami súlyosan megrágta gyökeret. Csak a háncs lerágása a pajorokra utal, azok nem tudják átrágni a gyökér fás részeit, csak a puha alkotókat. A pocok az egész gyökeret átrágta volna. Mivel pajort nem találtam, ezért feltételezem, hogy már rovarrá fejlődtek és kirepültek a talajból, vagy továbbálltak más növények felé. mert itt elfogyott a táplálékuk. Fokozott figyelmet szentelek a szomszédos két hortenziának, nehogy azt is elpusztítsák. Ezt megelőzendő bedolgozok a talajba gázosodó talajfertőtlenítő szert Force-t.

Ha alaposan megnézitek a képet, akkor a hajszálgyökerek között láttok zöld színűt is. Ezt a képet csak érdekességként tettem fel. Azok a gyökerek, amelyek közvetlen a talaj felszínén, vagy alig alatta futnak képesek bezöldülni, zöld színtestet, klorofilt termelni. Ez nem káros folyamata. 

Összefoglalva a szervestrágyával, és a tulipán hagymákkal sikerült a hortenzia közelébe vonzanom a talajkárosítókat, amelyek meggyengítették a hortenziát a gyökérrágásukkal. A legyengült hortenzia nem tudott védekezni a talajlakó gombákkal szemben, amelyek a föld feletti vázágak gyökérnyaki részén elpusztították a háncsrészt.

Bízom benne, hogy a fentiekkel sikerült kibővítenem azt a szemléletmódot, ahogy egy beteg hortenziához közelíteni kell. Ilyenkor minden információ fontos lehet.

Hortenzia őszi tápanyag kezelése, pótlása

 

Egy élő szervezet pillanatnyi állapotát az egész addigi élete határozza meg, ezért nem is könnyű arról beszélni. Pillanatnyi állapotáról tehetünk bölcs megállapításokat, amelyek nagy része bizonyosan igaz is lesz, de hogy ezeket mire használjuk, mit kezdünk velük már sokkal összetettebb kérdés.

Mire is jó ez a talányos bevezetés?

A növényi táplálkozás is egy bonyolult összetett folyamat, nem kivétel ez alól a hortenzia sem. Mikor mire van szüksége azt a kertészeti tudomány fejlődésének köszönhetően tudjuk. Ezek azonban egy optimális állapotú és környezeteben fejlődő átlagos hortenziát feltételeznek. A feltételezett állapottól történő bármilyen kicsi eltérés esetén is helytelen lehet, ha az alap tápanyagpótlási eljárást követjük.  Például, ha jégverés érte, hosszúra nyúlt a tavaszi felmelegedés, netán késő tavaszi fagyhatás szenvedett, forró volt a nyár, betegség támadta meg, stb.

Figyelemmel kell kísérnünk a hortenzia életét, ahhoz, hogy mindig a legjobbat adhassuk számára.

Ugyanakkor az is igaz minden élőre, hogy az Őt ért negatív hatások ellen védekezik, korrigál, gyógyul, megújul. Kisebb hibáinkat észrevétlenül vészeli át, nagyobb hibáinkat megszenvedi, de nem kerül az életébe, súlyos hibáinktól rövidtávon elpusztulhat.

 Az ősz egy igen fontos állomás a növények életében, hiszen ilyenkor a legnagyobb feladatuk a téli állapotokra történő felkészülés. Ez a folyamat egy összetett belső biokémia átalakulások láncolata, melynek a végén egy olyan növény alakul ki, ami átvészeli hazánk teleit, és tavasszal erőteljes fejlődésbe képes lendülni. Erről a folyamatról később írok.

Ha ebbe a felkészülési folyamatba kedvezőtlenül avatkozunk be, akkor nem csak megzavarjuk a növényt, de egyúttal lehetősége sem lesz a korrigálásra, mert az élettani folyamatai lassulnak, megállnak. Nem tud sebesedni, nem tud új sejteket képezni, sejtnedvet hígítani, felesleges anyagoktól megszabadulni stb. Ilyenkor tehát nagyobb a felelősségünk.

És mi van, ha hibázunk?

Nem vesszük észre. Tavasszal kapunk egy halott, vagy rosszul fejlődő hortenziát, amiért véletlenül sem magunkat hibáztatjuk, hanem a telet, vagy a kertészt, aki azt állította, hogy a hortenzia télálló növény.

A növények fejlődésükhöz eltérő mennyiségben, és eltérő időszakban igényelnek tápelemeket.

 

A hortenzia egy tápanyagigényes növény, azon belül is kiemelkedően sok vasra van szüksége. Ha ezt nem kapja meg, akkor a fejlődése vontatott lesz, súlyos esetben elhal.

Mit jelent ez az őszi tápanyaggazdálkodása szempontjából?

1.      Felkészíteni a hortenzia talaját a tavasztól-őszig tartó kemény igénybevételre.

2.      Megszüntetni a fellépő tápanyaghiányokat.

3.      Feltölteni a nehezen mobilizálódó tápanyagokat.

1; Felkészíteni a hortenzia talaját a tavasztól-őszig tartó kemény igénybevételre.

Kemény igénybevétel mert:

·             Áthatja a nyári forróság.

·             A szárazságtól kőkeménnyé válik, lelassul benne az élet.

·             A túlzott csapadéktól levegőtlenné válik.

·             Az állandó vízmozgás (eső, öntözés) rendszeresen átmossa.

·             A belőle élő növények és állatok folyamatosan kivonják a tápanyagot.

·             A taposásától tömörödik.

·             Vegyi anyagok hatásait kompenzálja.

A talaj és a benne élő élőlények állapota nagyon fontos a hortenziák számára mert:

·       A tápanyag jelentősebb része a talajon keresztül érkezik.

·       A gyökérzet állapota a talaj állapotától is függ.

·       Nem csak a víz érkezik a talajból, hanem a levegő páratartalmára is nagy befolyással van, sőt benne tárolódik a csapadék.

·       Oxigént biztosít és tárol.

·       Szerkezetével hat a gyökérzetre.

Mindezek után nem lehetünk közömbösek a talaj állapota iránt.

A talajban az élet télen sem áll meg, csak a felső rétegéből egy kicsit – a fagyhatár alá – húzódik az élet. Enyhe teleken, vagy szerves takaró anyaggal vastagon takart talajokban még ez a lefelé húzódás sem érvényesül.

A talajélet nem áll le, de a növényzet tápanyag,- és vízkivételi folyamata szünetelnek. Ilyenkor van lehetősége a talajnak, hogy intenzíven foglalkozzon önmagával, feltöltődjön növények számára könnyen felvehető mikro,- és makro tápanyagokkal, vízzel, oxigénnel, ártalmatlanítsa a káros anyagokat, felfejlessze a benne élő hasznos élőlényeket.

Mivel tudjuk, hogy a hortenzia nagyon tápanyagigényes növény, ezért fontos, hogy tavaszra feltöltsük a talaj kimerült készleteit.

Hogyan töltsük fel a talaj készleteit?

1.       Talajtakarással érjük el, hogy a talajélet ne pihenjen, ne húzódjon mélyre. A szerves anyagú talajtakarás részben megőrzi a talaj hőjét nem engedi átfagyni a talajt, részben pedig táplálékot biztosít a talaj élő szervezeteknek.

2.       Jutassunk szervestrágyát a talaj felületére. Ezt a szervestrágyát fogják a talajélőlények feldolgozni és átalakítani olyan anyagokká, amelyeket a növény fel tud venni gyökérzetével.

Hogyan juttassuk ki a szervestrágyát?

Közvetlenül a talaj felületére, semmi esetre se beásva, gyökérsérülés nélkül nehéz is lenne beásni. Legjobb, ha a szervestrágyára terítjük a talajtakaró anyagot legalább 5 cm vastagságban.

Milyen szervestrágyát juttassunk ki?

·       Éretlen istállótrágya. Közvetlenül az állatok alól kerül ki, lehet ló, szarvasmarha, kecske, juh, birka, tyúk, galamb, nyúl. Ezt a növények közvetlenül nem tudják felvenni, először a talajban élő élőlények le kell bontani a növények számára felvehető formátumúra. Lebontási idő 6-8 hónap.

·       Komposztált szervestrágya. Az istállóból kikerült legalább egy évet komposztálódott trágya. Ezt többnyire csak kereskedelemben tudjuk megvenni zsákos formátumban. A növények számára közvetlenül csak részben felvehető, ezért további lebontást igényel a talajban élő szervezetektől. Lebontási idő 3-6 hónap.

·       Granulált, vagy pelletált szervestrágya. Ezt szakkereskedésekben zsákos formátumban tudjuk megvenni. Attól függően, hogy milyen szervestrágyát pelletálnak, határozza meg, hogy mikor vehetik fel a növények. Többnyire közvetlenül nem felvehetők, ezért a talajéletnek le kell bontani. Lebontási idő 4-6 hónap.

Mennyi szervestrágyát jutassunk ki (3 évesnél idősebb hortenziára számolva)?

·       Éretlen istállótrágya szalmás ló és marhatrágya 5-8 kg/hortenziatő.

·       Éretlen istállótrágya nyúl, kecske, juh, birka 3-4 kg/ hortenziatő.

·       Éretlen istállótrágya galamb, tyúk 1,5-2 kg/hortenziatő.

·       Komposztált szervestrágya 1,5-2 kg/hortenziatő

·       Granulált, pelletált szervestrágya 0,5-1 kg/hortenziatő

Melyik a legjobb szervestrágya fontossági sorrendbe, kezdve a legjobbal:

1.       galamb

2.       kecske

3.       nyúl, juh, birka

4.       szarvasmarha

5.       ló

6.       tyúk

 

FONTOS!!! DÉZSÁS HORTENZIÁK ESETÉBEN CSAK A KOMPOSZTÁLT SZERVESTRÁGYA KIJUTTATÁSÁNAK VAN ÉRTELME, MERT A DÉZSÁBAN NINCS OLYAN TALAJÉLET, AMI FEL TUDNÁ DOLGOZNI A SZERVETRÁGYÁT.

 

Talajélet fokozása

A szervestrágyával nem csak táplálékot juttatunk a talajban élő szervezeteknek, hanem fokozzuk is a hasznos talajlakók számát, mivel sok már benne él a trágyában.

A talajélet fokozó szerek alatt olyan anyagokat értünk, amelyek képesek a talajban élő élőlények aktivitását fokozni, egyedszámukat gyarapítani, vagy számukra kellemes életkörülményeket biztosítani. Ők általában nem közvetlenül hatnak a hortenziára, hanem közvetetten azáltal, hogy a talajban lévő szerves és szervetlen anyagokat alakítják olyan formátummá, amit a hortenzia könnyen fel tud venni.

Adagolásuk eltérő, de mindig érdemes betartani a használati útmutatókat. Por, vagy folyadék alakúak, ezt kell vízben feloldani és kiöntözni a talajfelületre, majd alaposan beöntözni, hogy mélyebben bejussanak a talajba.

Használatuk ősszel is előnyös.

Bactofil

Phylazonit

 

 

2; Megszüntetni a fellépő hiányokat.

Hortenzia esetében is számtalan tápelemre felléphet hiány. A leggyakrabban mégis a vasra mutat hiánytüneteket. Nem véletlen, mert:

-                   A hortenzia nagyon sok vasat igényel a fejlődéséhez.

-                   A vas zavartalan felvételéhez savanyú talajra van szüksége, vagy ha meszes a talaj, akkor mesterségesen kell a vasat számára pótolni.

-                   A vas felvételéhez időre van szükség, a vas nehezen közlekedik a növényben, nem mobilizálható, ezért egyszerre kell mindenhová eljuttatni.

-                   A vas jól tárolódik a növényben és a talajban, ezért könnyűszerrel fel lehet tölteni mindkettőt.

A fentiek miatt a vasat folyamatosan kell adagolni a hortenziának és van értelme az őszi kijuttatásának, mert így a tavaszi induláshoz részben már ősszel betárol a szervezetében, részben pedig a talajban jelen lesz a szükséges mennyiség.

Hazánk talajaiban többnyire sok a vas, de ezeknek csak kis része van olyan formátumban, amit a hortenzia képes felvenni a gyökerével. Azonban minél savanyúbb a talaj, annál több vas válik felvehető formátummá.

A fentiekből az következik, hogy a hortenziának a vas miatt van szüksége savanyú talajra, ha azonban a savanyú talajban kevés a vas, akkor ugyanúgy vashiányos lesz, mint a meszes talajban.

 

Vas hiányában károsodik a növények fotoszintézisért felelős, úgynevezett zöld színteste. Ennek hatására felborul a tápanyagszállítási és raktározási folyamat, a növény fejlődése elmarad. A növények megfelelő fejlődéséhez, növekedéséhez elengedhetetlen a fény energiájának felhasználása. A fotoszintézis működéséhez jelentős mennyiségű vasra van szükség. Ezért a növények vastartalmának 90 százaléka a kloroplasztiszokban található. Ahogyan az emberi szervezetben vas hiányában vérszegénység alakul ki, a növényi vashiány úgynevezett klorózis tünetegyüttest okoz, ilyenkor a kloroplasztiszokban nem szintetizálódik elég klorofillmolekula, nem zöldülnek ki a levelek. Ahogy az ember úgy a növény is vas hiányában sápadt.

A vashiány tünetei a fiatalabb leveleken jelentkezik. Az érközök sárgulnak a levelek erei zöldek maradnak. A vashiány több fokozatban léphet fel, lehet kezdeti, középsúlyos, súlyos, és nagyon súlyos, ez utóbbi esetben a hortenziát már tartós károsodás éri.

Azonban nem csak hiány alakulhat ki, hanem többlet, azaz vasfelesleg is. A témáról bővebben a Hortenzia növényvédelme oktatás keretében szólok.

 

A vasfelesleg tünetei. Vasfelesleg kialakulása nem jellemző, a levelek intenzív sötét, vagy kékeszöld elszíneződést mutatnak, a gyökér és hajtásnövekedés erősen gátolttá válik, a gyökerek megbarnulnak. Nagyon súlyos esetben a levelek leszáradnak.

 

Vashiány megelőzése.

Legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, egyben a növény számára is a legelőnyösebb.

1; Olyan talajba kell ültetni a hortenziát, amely megfelelő mennyiségben tartalmaz felvehető vasat. Erről sajnos csak laboratóriumi vizsgálattal tudunk meggyőződni, ami költséges, és csak az adott pillanatra vonatkozó talajállapotokat tükrözi.

2; Ha nem akarunk vesződni a talajvizsgálattal, akkor dézsába, esetleg szabadföldbe ültetünk mindkét esetben jelentősebb talajcserével.

Dézsába is és talajcsere esetén is megbízható virágföldet kell használnunk.

3; Harmadik és legegyszerűbb megelőzés a tápanyag, esetünkben a vaspótlás, feltöltés. Ezt jó előre kell elvégezni, mert a vas felvétel és feltáródás nem gyors folyamat. A vasfeltöltést műtrágyával tudjuk a leghatékonyabban elvégezni.

 

Vashiány kezelése.

Ha elmulasztottuk a vashiány megelőzési munkákat, akkor nem marad más megoldás, mint a tünetek jelentkezésekor kell pótolnunk a vasat. Ősszel két módon lehetséges:

1; Gyorsan feltáródó vaspótló műtrágyával.

2; Öntözővízbe keverhető vaspótló műtrágyával.

Öntöző trágyákat vízben feloldva a növény gyökérzete fölé egyenletesen elterítve kell kiöntözni.

Volldünger 10 ml 1 liter vízhez

Vasgálic 5 gramm 1 liter vízhez

Peters Professional dézsás hortenziáknál tőzeges föld esetén javasolt 5 gramm 1 liter vízhez..

 

Talajtrágyákat a növény gyökérzete fölött elterítve felületesen bedolgozva kell kijuttatni, vagy ültetéskor a földbe bekeverve.

Osmocote Iron 2 evőkanál granulált műtrágya a hortenzia gyökérzete fölötti talajfelületen elterítve, majd kézi gereblyével sekélyen bedolgozva 0,5-1 cm mélyen, ezt követően bő vízű beöntözés hetente 2 alkalommal.

Micromax 1 evőkanál por műtrágya a hortenzia gyökérzete fölötti talajfelületen elterítve, majd kézi gereblyével sekélyen bedolgozva 0,5-1 cm mélyen, ezt követően bő vízű beöntözés hetente 2 alkalommal.

 

3; Feltölteni a nehezen mobilizálható anyagokat.

A vas esetében már említettem, hogy nehezen tudja felvenni a hortenzia, nehezen mozog a hortenziában és a talajban is, tehát nehezen mobilizálható, ezért időre van szükség a felvételhez és a beépüléshez. Akkor kezdeni a kijuttatásukat, amikor már hiány mutatkozik belőlük téves döntés.

Ilyen tápelem az alumínium is.

Alimíniumra ritkán mutat hiányt a hortenzia, mert keveset igényel belőle, amiért nekünk szükségünk van rá az a hortenzia virág kékítése. Ebbe most nem mélyedek el, elég annyi, hogy a genetikailag színváltásra képes kerti és fűrészes levelű hortenzia fehérből és rózsaszínből kékre, akkor vált színt, ha megfelelő mennyiségű alumínium áll a rendelkezésére.

Mivel nehéz a felvétele és szállítása, ezért hibás technológia akkor alumíniumot kijuttatni, amikor a virág már megjelent. Legjobb a virágzás előtt legkésőbb 4 hónappal megkezdeni. Ezért is van létjogosultsága az őszi alumíniumtrágyázásnak.

Alumínium timsó, vagy alumínium szulfát por alakú szerek kiszórása, vagy öntözővízbe feloldva kiöntözése a célszerű. Egy 3 évesnél idősebb hortenzia esetén ősszel 10 liter vízbe egy evőkanál feloldva, vagy a gyökérzete fölé kiszórva kell kijuttatni.

Hortenzia fajtacsoportok összehasonlítása.

Hazánkban jelenleg nyolc hortenzia fajtacsoport vásárolható. Ezt a nyolc fő csoportot összehasonlítottam egy táblázatba, és pirossal kiemeltem az egy-egy paraméteren belül a legértékesebb csoportot.

Kezdő hortenziásoknak nyújthat nagy segítséget az első vásárlások alkalmával.

Hortenzia zölddugványozása

Hortenzia szaporítása 

A hortenziát kétféleképpen lehet szaporítani: 

- Generatív, más néven ivaros és 

    o Magvetéssel 

- Vegetatív, más néven ivartalan módon. 

    o Dugványozással 

         Zölddugvánnyal 

         Fásdugvánnyal 

    o Bujtással 

    o Tőosztással 

    o Hajtáscsúcs (merisztéma) tenyésztéssel 

    o Oltással, szemzéssel 

Ezúttal a zölddugványozással foglalkozom. 

A zölddugványozás egy ivartalan szaporítási mód, ami nagyjából azt jelenti, hogy nem kell hozzá virág (termő és meddő), nem kell termékenyülés, hanem csak egy életerős, zöld dugvány esetén, aktív, azaz hajtó hortenziára van szükség. Az anyanövényről ezúttal nem fás, hanem zsenge, zöld részeket szedünk le a dugványozáshoz, ügyelve, hogy a hajtások ne lankadjanak meg. A hajtások akkor alkalmasak dugványozásra, ha már kissé keményebbek, félfás állapotban vannak. A képeken bemutatom, hogy mit is értünk ez alatt a gyakorlatban, hogyan lehet könnyen felismerni a megfelelő hajtásrészt.

 

A vesszőn hosszanti fehér színű szemölcsöket látni. Ez a jele a kezdeti fásodásnak, ez érett zölddugványnak. Bugás hortenzia.

A cserjés hortenziánál nem szemölcsöket látunk, hanem a vessző szörözttsége erősebb, dúsabb, nagyobb. 

Kerti hortenziánál előfordulhat, hogy a hajtás már képzi a pici gyökereket. Ezt látjátok a képen a kéreg felreped és alóla kitüremkednek a pici gyökerek. Itt szinte tuti az eredés. Ilyen általában a párás körülmények közt, gyakori öntözés mellett fordul elő.

 

A képre nagyítva látni, hogy a vessző alsó részén apró fekete szemölcsök vannak. Ez a fásodás első jelei. Ilyeneke szemölcsök a felső részen nincsenek, az a hajtásrész még túl zsenge dugványnak. Kerti hortenzia

Ügyeljünk arra, hogy: 

- Csak egészséges hajtást szedjünk, ne legyen rajta semmiféle betegség nyoma, tünete. 

- Ne legyen a hajtáson fizikai sérülés. 

- Ne legyen hiánytünetes, ne szenvedjen tápanyaghiányban. 

- Ne szenvedjen vízhiányban. 

- Ne legyen fényhiányos, megnyúlt. 

- Túlérett, és túl fiatal dugvány egyaránt rossz, a túl fiatal nehezebben gyökeresedik és a földdel érintkező töve könnyen elrothad. A túlérett gyökeresedési hajlandósága rossz. 

- A dugvány nem lehet túl vastag és vékony sem. A fajtára jellemző növekedési paraméterekkel kell bírnia, úgymond a fajtára jellemző átlagos vastagságú legyen.

Hiánytünetes levél (vashiány)

                                             Krónikus vas és nitrogénhiány miatt a levél már elhal.

                                                  Vesszőt károsító betegség kezdeti tünetei.

A szabadföldi zölddugványozás optimális ideje június-július. Mert ekkor találunk a hortenziákon megfelelő minőségű és mennyiségű zöld hajtást, és ekkor alkalmas a nappali és éjszakai hőmérséklet a gyökeresedéshez. 

A gyökeresedéshez nagyon fontos, hogy a földdel érintkező dugványrész állandó 20-24 0C fokos hőmérsékleten legyen. Késő tavasszal még előfordulhatnak hideg éjszakák, amikor ez az érték nem, vagy csak szaporító házban biztosítható. 

A hortenzia csúcshajtásaiból szebb és erőteljesebb növény fejlődik, mint az oldalhajtások dugványaiból. Adódik a nagy probléma, hogy a csúcshajtásokon ilyenkor virág van. Ráadásul a virágos hajtásrész kevésbé is alkalmas gyökereztetésre, mert nehezebben gyökeresedik. Meg kell hát keresnünk a virágtalan csúcshajtásokat, vagy a legerősebb oldalhajtások közül válogassunk. Aki eladásra termel növényeket, eleve metszéssel anyanövénynek nevel a hortenziákat. Hogy ez mit jelent, arról most nem írok. Kérésre foglalkozhatunk ezzel is a Hortenzia szaporítás facebook csoportban. 

A megfelelő hajtást egy éles vékony pengéjű metszőollóval vagy késsel egy egészséges rügypár, levélpár alatt pár milliméterrel elvágjuk. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy jó helyen vágjuk el, akkor első lépésben a rügypár alatt 2-3 centivel távolítsuk el. A hajtást innentől kezdve nevezhetjük zölddugványnak. 

              A zöldhajtás levágása dugványnak közvetlenül a rügypár alatt. Ez még túl hosszú csonk ebből a dugvány feldolgozása során még kell levágnunk, de a biztos kezűek már egy menetben is rövidre vághatják.

Hibrid hortenziák nyers zölddugványa.

Tölgylevelű hortenzia nyers dugványa.

Cserjés hortenzia nyers dugványa.

                                                     Bugás hortenziák nyers dugványa.

                                                     Kerti hortenziák nyers dugványa

                                       

A dugvány további előkészítést igényel. Részletesebben nézzük a dugványozás menetét. 

1; Válasszátok ki a növényt, amiről szaporítani szeretnétek. Kerti, bugás, fűrészes levelű, cserjés, kúszó és a hibridek szaporíthatók ilyenkor könnyen. Kísérletezni a többivel is lehet. 

2; Válasszátok ki és vágjátok le a megfelelő hajtást. Erről fentebb már részletesen írtam. 

3; A dugványról távolítsátok el a gyenge csúcsi részt, de úgy, hogy a megmaradt dugvány 2-3 rügyemelettel rendelkezzen. 

4; Az alsó levélpárt el kell távolítani. A levélpár alatti szárrészt éles késsel, vagy metszőollóval pár milliméteresre vágjátok vissza. Fontos, hogy a szaporító közegbe került alsó részen semmilyen levélrész, pélhalevél ne maradjon, mert az a közegben megrothad. 

5; Hosszabb ízközű fajtáknál 2 ízköz, rövidebbeknél 3 ízközű maradhat a dugvány. Bármilyen hosszú is a földbe csak pár centis rész kerülhet a dugványból. 

6; Ha három ízköz van, akkor a második levélpárt is el kell távolítani. 

7; Csak a legfelső levél/levelek maradhatnak meg. Kisebb lombú fajtáknál ez maradhat egészben, nagyobb lombú fajtáknál félbe kell vágni a lombot. 

Kerti hortenzia kész dugványa. A képen 2, és 3 ízközű dugványt is láttok. Mindkettőnél csak a felső levélpár maradt meg félbevágva.

                                                   Leveleket könnyebb félbehajtva elvágni.

                                                     Bugás hortenziák kész zölddugványa.

                             Cserjés hortenzia kész dugványa. Itt a leveleket épen hagytam.

8; Válasszátok ki a szaporító edényt, ami bármi lehet, amelyben a dugványok elférnek, amit le tudtok takarni fóliával, vagy üveggel, és ami legalább 8 centiméter mély. 

9; Töltsétek meg jó minőségű laza, tőzeges, kókuszrostos, perlites szaporító földdel, melyet tömörítsetek bele az edénybe. 

9/a. Mártsátok bele gyökereztető hormonba, porba. Ez nem szükséges, ezért adtam neki egy alszámot, de tagadhatatlan, hogy ez segíti a gyökeresedést. 

10; Készítsetek lyukat a földbe, és ebbe helyezzétek bele a dugványokat úgy, hogy csak az alsó rügypár, ízköz kerüljön a szaporító közegbe és az se túl mélyen fajtától függően 3-6 centiméterre. A következő rügypár nem kerülhet föld alá, és a föld felszínével sem érintkezhet. 

                  Csak az alsó rügypár kerülhet a föld alá. A felső jól láthatóan szabadon kell állnia. 

                Ha három rügypár van, akkor is csak az alsó kerülhet a föld alá, a felső kettő nem.

11; Erősen nyomkodjátok meg a földet a dugvány körül. 

12; Alaposan öntözzétek be a földet. 

13; Húzzatok egy párolgást gátló üveget, vagy műanyagot a dugványok fölé. Ha zárt az üveg, akkor szellőzés miatt naponta egyszer vegyétek le pár percre, hogy friss levegő menjen alá. Műanyag flakon esetén vágjatok pár apró lyukat a flakonra. A dugványokat tegyétek árnyékos helyre, és szükség szerint öntözzétek. 3-6 hét alatt kigyökeresedik, ezt onnan lehet a legjobban észrevenni, hogy amikor már új hajtásokat fejleszt, akkor biztosan rendelkezik új gyökérrel.

Sok különféle faj és fajta dugványa egy edényben. Ez csak a cikk kedvéért tettem így, legjobb, ha egy fajtát egy edénybe tesztek.

                                                                 Üvegbúra alatt.

Amikor megindul a hajtásképződés, akkor már lehet inni a medve bőrére. De azért még nem árt a gondosság. 

A zölddugvány szedést, és készítést legjobb éles, vékony pengéjű metszőollóval végezni. A képen ennek a fekete nyelű pici metszőolló felel meg. A nagymérető pengéja túl vastag a finom, kis sérülést okozó vágásokhoz.